Hittanos táborunk idei helyszíne Börzsönyligeten volt, a 3 hektár nagyságú erdős területen lévő Szent Margit-házban. Július14-én hétfőn reggel indult 16 fős kis csapatunk 5 személygépkocsival. Az időjárás nem volt reményteljes, de az esős nap ellenére jókedvűen vettük birtokba a szállást ami egy héten át otthonunk volt. A „szobafogságot” igyekeztünk tartalmasan eltölteni; a 3-4 ágyas szobák elosztása után megbeszéltük a tábori rendet, a naposok beosztását, és elindítottuk az „Őrangyal” játékunkat. A délutánt játékokkal és a „Kis hercegnő” c. film vetítésével töltöttük. Az első hittanos foglalkozásunkat már a kertben tarthattuk.. Négy fős csapatok – Angyalkák, Tündérek és Báránykák – mérték össze tudásukat a hét többi napján is. Kedden Nagymarosra kirándultunk, ahol megnéztük a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemlékét a Szent Márton templomot, majd sok lépcsőn át, a keresztút állomásait követve a Kálvária-kápolnához értünk. Hazaindulás előtt még alkalmunk volt megnézni az Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán kiállítást is. A szerdai napot szentmisével kezdtük a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostorának templomában. Ezután vonattal és komppal Visegrádra kirándultunk. A Fellegvárhoz felkapaszkodva megnéztük a vár kiállításait, a panoptikumot, és  gyönyörködtünk a kilátásban. A vonat indulásáig pedig a Duna vízében hűsítettük megfáradt lábainkat és kagylót, kavicsot gyűjtöttünk. A következő nap Királyrétet jelöltük úti célul, ahová kisvasúttal utaztunk. Elsétáltunk a horgász tóhoz, birtokba vettük a szép játszóteret és egy szép tisztáson ügyességi sorversenyt rendeztünk. Talán a legnagyobb élményt a pénteki nap hozta. Bejelentkeztünk a Szokolyán lévő Kaczár-tanyára, ahol megismerkedhettünk a már kihalóban lévő népi mesterségekkel és játékokkal is. Található itt kenyérsütő kemence, szélkerék, „talpasház”, kovácsműhely, kerek alaprajzú ól (8. kép), juhhodály, nádból épített pásztorkunyhók és még sok olyan műhely, ahol kézműves mesterségek gyakorolhatók. A lányok próbára tehették ügyességüket a gólyalábakon, és a „csülök” dobálással, majd ízelítőt kaptunk a cséplés, őrlés régi gyakorlatából. E nap végét tábortűzzel zártuk, amire a gyerekek előre felkészültek. A Biblia éve alkalmából Szentírásból vett három történetet adtak elő a csapatok, majd a szalonnasütés következett. Énekeltünk és játszottunk, tombolát sorsoltunk; fény derült a titkos Őrangyalokra, kiosztottuk az értékelő okleveleket, és tábori emlékként könyvjelzőt választhattak. A szombat már a búcsúzás napja volt, egymástól és a táborhelytől, (10. kép) ahonnan mindenki szép emlékekkel térhetett haza. Ezúton is köszönetünket mondunk a táborozásban közreműködő Iványiné Margitkának, a Szülőknek, és a Plébános Úrnak.  (Sohanné Mariann táborvezető)