Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles (Ptk. 591. § (1) bekezdés). A szerződés fogalmából kitűnik, hogy az életjáradéki szerződés célja a jogosult, az Eltartott létfenntartásának biztosítása a kötelezett által pénz vagy terménymennyiség teljesítésével, amely szolgáltatást az Eltartó általában az Eltartott ingatlanának átruházása fejében vállal. Az életjáradéki szerződés ismérve a tartós jelleg. Az életjáradéki szerződés – felek ellenkező kikötése hiányában – a jogosult haláláig áll fenn (Ptk. 586. § (4) bekezdés). Az életjáradéki szerződést nemcsak személyesen lehet teljesíteni. Míg a tartási szerződés esetében a tartás természetben, esetenként saját háztartásban, együttlakás mellett történik, addig az életjáradéki szerződés esetében a létfenntartás céljára adott szolgáltatás pénz vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatása, valamilyen ellenszolgáltatás fejében. Amennyiben az életjáradék ingatlan tulajdonjogának fejében köttetik, az erről szóló szerződést az illetékes földhivatalhoz 30 napon belül be kell nyújtani.

Az életjáradéki szerződés az eltartott, és az eltartó között jön létre. A hatályos szabályok szerint eltartóként a jogi személyek is köthetnek szerződést, mivel a jogi személy tagjai, alkalmazottai útján ugyanúgy képes a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni, mint a magánszemély (Ptk. 586. § (1) bekezdés).

Az életjáradéki szerződést írásba kell foglalni. Az életjáradéki szerződésben vállalt pénz vagy terménymennyiség – miután a jogosult létfenntartását szolgálja, – időszakonként előre esedékes. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt, és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.

A bíróság az életjáradéki szerződést mindkét fél érdekének kölcsönös és méltányos figyelembevételével módosíthatja, ha a szerződés megkötését követően a felek viszonyaiban olyan változás áll be, amely a szerződés változatlan tartalommal való fenntartását lehetetlenné tenné. A szerződés felbontására irányuló kereseti kérelem esetén vizsgálni kell a felek a szerződés megkötésekor fennálló jövedelmét és azt egybevetni a jelenlegivel. A tartási szerződéssel ellentétben az életjáradéki szerződés alapján az Eltartó nem természetben látja el az Eltartót, hanem meghatározott pénzösszeget, vagy terménymennyiséget ad az Eltartottnak, így a bizalmi viszony megromlása esetén a szerződés célja és rendeltetése nincs veszélyeztetve. A szerződés megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés célja nem valósítható meg. Az életjáradéki szerződésnek az a célja, amely szerint az eltartott havonta rendszeres pénzösszegben részesül, mindaddig megvalósul, amíg a kötelezett teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. Amennyiben a jogosult az életjáradék összegének elfogadását visszautasítja, de a kötelezett szerződésszerűen kíván ennek ellenére teljesíteni, letétbe helyezheti, illetve a jogosult részére külön bankszámlára fizetheti meg havonta az életjáradék összegét, így továbbra is szerződésszerűen teljesíthet az Eltartó. Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán az életjáradéki szerződés célja többé nem valósítható meg, a szerződés megszüntetésének is helye lehet, a felek megfelelő kielégítése mellett, azaz a feleknek egymás között el kell számolniuk..

Legközelebbi rovatunkban az öröklési szerződéssel foglalkozunk.

Dr. Fila László ügyvéd