A kötelesrész (Ptk. 661. §) az örökhagyónak a vagyonával való rendelkezési jogát korlátozza. A törvény ezt azért teszi meg, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói számára akkor is juttasson valamilyen mértékű mértékű részesedést, ha az örökhagyó élők közötti bizonyos jogügylettel vagy végintézkedéssel, végrendelettel vagyonát más személy (személyek) részére juttatta. A kötelesrész tehát törvényi rendelkezéssel kívánja védeni a család, illetve a legközelebbi hozzátartozókat várt örökségük vonatkozásában. Ezért tehát, ha az örökhagyó végrendelettel kívánja kizárni valamelyik kötelesrészre jogosult rokonát, azt nem teheti meg teljes mértékben, a végintézkedési akarat ellenében a törvény valamilyen mértékű részesedést mégis biztosít az illető rokonnak. A kötelesrészre nem minden családtag, rokon jogosult, hanem csak az alábbi személyek:

– a leszármazók (a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint)

– a házastárs (a leszármazók vagy az ági örökös felmenők, illetve oldalági rokonok mellet

– a szülők (leszármazók hiányában az ági vagyonnal szemben, a házastárs haszonélvezet-jellegű kötelesrészével együtt, házastárs hiányában az egész hagyatékkal szemben).

A sorrendiség ebben a formában kötelező. Amíg tehát van leszármazó, a szülő nem lehet kötelesrészre jogosult. A sorrend abban a vonatkozásban is igaz, hogy amennyiben van gyermek, az ő gyermeke (az örökhagyó unokája) nem jogosult kötelesrészre. A kötelesrészre jogosultság azonban a leszármazók tekintetében korlátlan, ezért ha az örökhagyó után bármilyen távoli leszármazó is maradt, a kötelesrész őt megilleti.

A kötelesrészre jogosultságnak az a feltétele, hogy

– a hagyaték megnyíltakor a jogosult az örökhagyónak törvényes örököse legyen,

– amennyiben pedig az örökhagyó végintézkedést hagyott hátra, akkor jár kötelesrész a jogosultnak, ha végintézkedés hiányában törvényes örökös lenne.

A kötelesrészre jogosultat nem illeti meg kötelesrész, ha a végintézkedésben kitagadták (Ptk. 662. §). A kitagadásnak szigorú feltételei vannak, a törvényben megjelölt eseteken kívüli cselekmény megvalósításával az örököst nem lehet kitagadni. Ezért a kötelesrészre jogosultat az öröklésből kitagadni csak az alábbi feltételek esetén lehet:

– az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

– az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;

– az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

– az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

– erkölcstelen életmódot folytat;

– jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

– a házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

Legközelebbi rovatunkban a kötelesrész mértékével, annak kiadásával foglalkozunk.

Dr. Fila László ügyvéd