A Ptk.  665. § (1) szerint: „Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.”A (2) bekezdés szerint: „Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.”

A kötelesrész mértéke:

A leszármazó kötelesrészének mértéke mindig a törvényes örökrészéhez igazodik és annak a fele. A szülő kötelesrészének mértéke szintén a törvényes örökrészéhez igazodik, ezért ő is a törvényes örökrészének a felére tarthat igényt kötelesrész jogcímén. Amennyiben a házastárs csak haszonélvezeti jogot örökölne, kötelesrész jogcímén egy korlátozott haszonélvezetre tarthat igényt, amely pénzben megváltható. Amennyiben a hagyaték megnyílta után van kötelesrészre jogosult és özvegyi jogra jogosult is, és ezek összeütközésben vannak, a törvény az özvegyi jogot részesíti előnyben, azaz a kötelesrészre jogosult igényét csak akkor érvényesíthet, ha az özvegyi jog megszűnik.

A kötelesrész kiadása:

Fentieknek megfelelően a kötelesrész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, melyet elsősorban pénzben kell kiadni. Csak abban az esetben jár természetben a kötelesrész kiadása, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. A kötelesrész iránti ígényt az arra jogosultnak kell érvényesítenie, amennyiben arra igényt tart.

Tekintettel arra, hogy a kötelerészre vonatkozó igény egy követelés, ezért vonatkozik rá az elévülési idő is: csak öt éven belül lehet sikerrel érvényesíteni. Az elévülési idő a hagyaték megnyílásakor kezdődik. A kötelesrész iránti igény a hagyaték megnyílásával válik esedékessé, ezért – pénzben történő kiadás esetén – a kötelezett ezen időponttól kezdődően köteles késedelmi kamatot fizetni.

A kötelesrészre jogosult igényéről le is mondhat, e lemondás alakisághoz kötve nincs, ezért történhet kifejezett nyilatkozattal, illetve hallgatólagosan is. Ez a lemondás nem azonos az örökségről való lemondással, amely kiesést eredményez az öröklésből.

A Kötelesrész kielégítéséért az örökösök felelnek. A kötelesrészt elsősorban a hagyatékból kell kiadni, de végső soron az örökhagyó életében megadományozottak is felenek annak kielégítéséért.

Következő rovatunkban a végrendelettel foglalkozunk részletesebben.

dr. Fila László ügyvéd