Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm, Istenem az édesanyámat!

Amíg ő véd, nem ér semmi bánat!

Körülvesz virrasztó, áldó szeretettel,

Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell,

Áldott teste, lelke csak érettem fárad,

Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este

Imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve,

Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban,

– itt e földön senki sem szerethet jobban –

Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,

Istenem, köszönöm az édesanyámat

Te tudod, Istenem, milyen sok az árva,

Aki oltalmadat, vigaszodat várja,

Leborulva kérlek, gondod legyen rájuk,

Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!

Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,

Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,

Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,

Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!

Halld meg jó Istenem legbuzgóbb imámat:

Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!