 |
| Régi képek Kerepesről |
Sikerült feltölteni a régi megsárgult képekből összegyűjtött válogatást. Érdemes végignézegetni, biztosan talál egy-két régi ismerőst, rokont a képeken. Jó nézelődést! Tovább a folytatáshoz
lauer bejegyzései
Egyházközségi majális a Bolnokán 2004 – Elkészült az első fotóalbumunk
 |
| Majális 2004. május 31. |
Nagy örömmel tudatjuk a kedves látogatóval, hogy a több száz képes gyűjteményünk első csokorja megtekinthető az Internetes fotóalbumunkban.
III. Egyházközségi jótékonysági bál
A III. Egyházközségi jótékonysági bált 2009. február 21-én tartottuk a kerepesi Royal Station sport-szabadidő- és egészség központban. Az önköltségen felüli összeget a kerepesi Szent Anna templom állagmegóvási munkálataira fordítjuk.
Képes beszámoló az új plébánia körüli munkákról
Örömmel számolunk be a kedves híveknek, hogy nagy léptekkel látványos szakaszához érkeztek az új plébániai munkálatok.
A végrendelet
(Polgári Törvénykönyv: 1959. évi IV. tv. 623-635. §-ai)
A végrendelettel az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezik. Amennyiben az örökhagyó nem ír végrendeletet, az öröklésre a törvény szabályai irányadóak. Végrendelkezni csak személyesen lehet. A végrendeletnek három formája van: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, és szóbeli végrendelet. Tovább a folytatáshoz
A tartási szerződés
A tartási szerződés az idős, létfenntartásukra képtelen személyek ellátásának biztosításában játszik fontos szerepet azzal, hogy a gondozásra, ápolásra szoruló személyek szerződéses úton – ingatlanuk, vagy ingóságuk átruházása fejében – gondoskodhatnak saját maguk számára életük végéig a megfelelő ellátás és ápolás megteremtéséről. A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani (Ptk. 586. § (1) bekezdés). Tovább a folytatáshoz
Az öröklési szerződés
Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi (Ptk. 655. § (1) bekezdés). Az öröklési szerződés tehát egy olyan tartási vagy életjáradéki szerződés, ahol a tartás vagy életjáradék ellenértéke nem valamilyen vagyontárgy – az esetek többségében ingatlan – tulajdonjogának átruházása, hanem a teljes hagyaték vagy annak meghatározott része. Ugyanakkor lényeges különbség az, hogy a hagyaték tulajdonjogát az eltartó csak akkor szerzi meg, ha az örökhagyó meghal. Tovább a folytatáshoz
A kötelesrész mértéke és annak kiadása
A Ptk. 665. § (1) szerint: „Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.” Tovább a folytatáshoz
A kötelesrész
A kötelesrész (Ptk. 661. §) az örökhagyónak a vagyonával való rendelkezési jogát korlátozza. A törvény ezt azért teszi meg, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói számára akkor is juttasson valamilyen mértékű mértékű részesedést, ha az örökhagyó élők közötti bizonyos jogügylettel vagy végintézkedéssel, végrendelettel vagyonát más személy (személyek) részére juttatta. Tovább a folytatáshoz
A terényi ministránstáborból jelentjük – 2008.
Hetedik ministránstáborunkat a Cserhát hegységben található Terény községben tartottuk. Táborunkat a lelki programok megszervezésével Lencse Gyula Balázs segítette. Július 14-én indultunk a plébánia elől. Tovább a folytatáshoz