Jogi sarok kategória bejegyzései

A Lépcsők újságban megjelent írások, mivel nagy érdeklődés volt iránta.

A végrendelet

(Polgári Törvénykönyv: 1959. évi IV. tv. 623-635. §-ai)

A végrendelettel az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezik. Amennyiben az örökhagyó nem ír végrendeletet, az öröklésre a törvény szabályai irányadóak. Végrendelkezni csak személyesen lehet. A végrendeletnek három formája van: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, és szóbeli végrendelet. Tovább a folytatáshoz

A tartási szerződés

A tartási szerződés az idős, létfenntartásukra képtelen személyek ellátásának biztosításában játszik fontos szerepet azzal, hogy a gondozásra, ápolásra szoruló személyek szerződéses úton – ingatlanuk, vagy ingóságuk átruházása fejében – gondoskodhatnak saját maguk számára életük végéig a megfelelő ellátás és ápolás megteremtéséről. A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani (Ptk. 586. § (1) bekezdés). Tovább a folytatáshoz

Az öröklési szerződés

Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi (Ptk. 655. § (1) bekezdés). Az öröklési szerződés tehát egy olyan tartási vagy életjáradéki szerződés, ahol a tartás vagy életjáradék ellenértéke nem valamilyen vagyontárgy – az esetek többségében ingatlan – tulajdonjogának átruházása, hanem a teljes hagyaték vagy annak meghatározott része. Ugyanakkor lényeges különbség az, hogy a hagyaték tulajdonjogát az eltartó csak akkor szerzi meg, ha az örökhagyó meghal. Tovább a folytatáshoz

A kötelesrész

A kötelesrész (Ptk. 661. §) az örökhagyónak a vagyonával való rendelkezési jogát korlátozza. A törvény ezt azért teszi meg, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói számára akkor is juttasson valamilyen mértékű mértékű részesedést, ha az örökhagyó élők közötti bizonyos jogügylettel vagy végintézkedéssel, végrendelettel vagyonát más személy (személyek) részére juttatta. Tovább a folytatáshoz

Az életjáradéki szerződés

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles (Ptk. 591. § (1) bekezdés). A szerződés fogalmából kitűnik, hogy az életjáradéki szerződés célja a jogosult, az Eltartott létfenntartásának biztosítása a kötelezett által pénz vagy terménymennyiség teljesítésével, amely szolgáltatást az Eltartó általában az Eltartott ingatlanának átruházása fejében vállal. Az életjáradéki szerződés ismérve a tartós jelleg. Tovább a folytatáshoz