Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Pető Gábor római katolikus pap vagyok. Egyházmegyénk püspöke úgy döntött, hogy augusztus 1-től én legyek a kerepesi, a kistarcsai, a nagytarcsai, és a csömöri településekplébánosa. Mivel a papszenteléskor én is engedelmességet fogadtam, ezért igent mondtam püspök atya kérésére.

Néhány szót magamról: 1975-ben születtem, Kartalon nőttem fel, szüleim ma is ott élnek. Édesapám buszsöfőr, édesanyám óvodai dajka volt. Egy testvérem van. Szegeden a piarista gimnáziumban érettségiztem 1995-ben. 2002-ben szenteltek pappá Vácon. Káplánként szolgáltam Taksonyban és Dunaharasztin 2002-tól 2005-ig, Vecsésen 2005-tól 2006-ig. Majd Ausztráliában, azon belül is Melbourne-ben szolgáltam az ottani magyarok és ausztrálok körében mint plébános 2006-tól 2014-ig. 2013-ban felvettem az ausztrál állampolgárságot. 2014-ben visszatértem Magyarországra,majd pár napon belül Kakucs és Inárcs plébánosa lettem. 2017 óta együtt szolgálok Vukovich Márton atyával, aki itt is segítségemre lesz püspök atya döntésének értelmében, mint káplán.

Miért lettem pap? Mert annak idején egyértelművé vált számomra, hogy a Jóisten erre a szolgálatra hív. Még csak nem is kellett belerángatnia ebbe, ugyanis rögtön az elején vonzóvá tette számomra ezt a hivatást, én pedig nagyon örültem már annak is, hogy papnövendék lehettem. Aztán, amikor pappá szenteltek, életem legnagyobb álma vált valóra.Úgy éreztem, hogy „hazaérkeztem”. Mind a mai napig otthon érzem magam hivatásomban. A cölibátust én nem lemondásként élem meg, hanem egyfajta „házasságként” a Szentháromság Egy Istennel. A férjek és a feleségek sem úgy élik meg házasságukat, hogy lemondtak sok-sok nőről/férfiról (miközben azért ez is igaz), hanem úgy, hogy megtalálták az „igazit”, aki mellett boldogok lehetnek. Én is megtaláltam az „igazit”, vagyis a Jóistent, aki mellett igazán boldog lehetek, amennyiben hűséges maradok hozzá. Ezért van a Facebookoldalamon feltüntetve: „kapcsolatban”.

Bárhol is éltem eddig, egy-két hónap után már otthon éreztem magamat. Hiszem, hogy itt is sok a jó szándékú, becsületes ember, ezért biztos vagyok benne, hogy jó pár szép év vár rám Kerepesen, Kistarcsán, Nagytarcsán, és Csömörön.