A tartási szerződés

A tartási szerződés az idős, létfenntartásukra képtelen személyek ellátásának biztosításában játszik fontos szerepet azzal, hogy a gondozásra, ápolásra szoruló személyek szerződéses úton – ingatlanuk, vagy ingóságuk átruházása fejében – gondoskodhatnak saját maguk számára életük végéig a megfelelő ellátás és ápolás megteremtéséről. A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani (Ptk. 586. § (1) bekezdés).

Lényeges ismérve a tartási szerződésnek a visszterhes jellege. Bár az eltartó e szolgáltatást vállalhatja ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében, a tartási szerződés alapvető formáját tekintve visszterhes ügylet: a tartásra kötelezett ellenérték fejében vállalja a jogosult ellátását. Ugyanakkor, ha a körülményekből más nem következik közeli hozzátartozók egymás közötti tartási szerződései ingyenes formában jönnek létre, a tartás teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik, illetve a kötelezett annak megszüntetését kérheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé alakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva rá nézve túlságosan nagy megterheléssel járna. Az ingyenes tartási szerződésekre az ajándékozás szabályait (pl. az ajándék visszakövetelése eseteit) is megfelelően alkalmazni kell (Ptk. 590. §).

A szerződés alapján az eltartó köteles az eltartottat megfelelően eltartani, oly módon, hogy az eltartó köteles a jogosultat gondozni (élelmezés, lakhatás, fűtés, világítás, mosás, ruházat), gyógyíttatni, ápolni (orvosi kezeltetés, gyógyszerek, ápolás biztosítása), és halála esetén illő módon eltemettetni. A tartási szerződés érvényességének nem feltétele, hogy az eltartott a létminimumhoz szükséges anyagiakkal se rendelkezzen, illetőleg, hogy egészségi állapota miatt ápolásra vagy gondozásra szoruljon. A “megfelelő eltartás” nem a jogosult minimális létfeltételeinek biztosítását jelenti!

A tartási szerződés alanyai az eltartott, és az eltartó. Korábbi jogunkban, mindkét oldalon csak magánszemélyek szerepelhettek, ugyanis az eltartó saját háztartásában volt köteles megfelelően tartani a jogosultat.

A hatályos szabályok szerint eltartóként a jogi személyek is köthetnek szerződést, mivel a jogi személy tagjai, alkalmazottai útján ugyanúgy képes a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni, mint a magánszemély (Ptk. 586. § (1) bekezdés).

Az eltartott a dolog természeténél fogva kizárólag természetes személy lehet.

Általánosságban elmondható, hogy a szerződések többségében az eltartott ingatlant ruház át az eltartóra. Természetesen ebben az esetben a szerződés alapján az eltartó javára a tulajdonjogot az ingatlannyilvántartásba is be kell jegyeztetni. Azonban az eltartottnak ebben az esetben célszerű az ingatlan-nyilvántartásba a tartási és a haszonélvezeti jogát bejegyeztetni, mely az eltartott haláláig áll fenn. Fontos kiemelni, hogy a tartási szerződéssel az ingatlan tulajdonjogának átruházása nem az eltartott halálával, hanem a szerződés megkötését követően, az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéssel száll át az eltartóra.

A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség – az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint – annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.

Legközelebbi rovatunkban az életjáradékkal foglalkozunk.

Dr. Fila László ügyvéd

3 thoughts on “A tartási szerződés

  1. juli

    Üdvözlöm!Sogornöm 2 kisgyermekével keres lako helyet.Azt szeretném kérdezni hogy eltartási szerzödéssel be e költözhet a lakásba az eltartot személyhez.És ha igen hogy lehetne mihamarab egy ilyen szerzödést létre hozni.Válaszát elöre is köszönöm tisztelettel Eilmessné Julianna

  2. Vali

    Szeretném megtudni, hogy megtámadható-e a fenti módon történt tartási szerződés, ha az eltartott 6 hónapon belül meghal, ha bizonyitható, hogy nem beszámitható állapotban volt az eltartott? Köszönettel

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.