100 éves lesz a Szent Anna templom

Kerepesi Szent Anna római katolikus templom

1912. október 13. – 2012. október 13.
Cél a település templomának felújítása, funkciójának megerősítése és a közösségéletében betöltött szerepét új feladatokkal tudja bővíteni. Felkészülés a 100. évfordulóra.

Rövid történelmi áttekintés

A Szent Anna tiszteletére emelt, római katolikus templom szecessziós stílusjegyekkel építették. Tornya a felvidéki, pártázatos reneszánsz formákat idézi. Belül látható a „Mária a kisdeddel” című márvány dombormű. A templom mellett áll a XIX. században készült Szentháromság szobor. A település jellegzetes nevezetessége, a Grassalkovich tiszttartói ház is a településképet meghatározó templom szomszédságában található.

Kerepes nevét először egy 1148-ból származó oklevél említi meg. Egyik változat szerint a falu neve a régi magyar kerep – hajó, csónak – szóra utal. Feltehetően kis hajókat, csónakokat készítők éltek itt, akik a vízi járműveket az akkor még bővizű Szilas patakon úsztatták a Dunára. Másik változat szerint régi nevét a Kreps – Rák – elnevezést a szájhagyomány szerint a honfoglalás előtt itt élő szlávoktól kapta.

A település első birtokosa Kárészi Sándor szebeni bán volt, akinek birtokába Kerepes 1270 körüli években került. Az írott források tanulsága szerint az 1400-as évek elején meglehetősen erős, vagyonos település volt. 1408-ban Péter kerepesi plébános a nagyváradi Szent Demeter kápolna oltárigazgatóságát kapta meg. 1430-ban pápai oklevél említi a kerepesi Szent Miklós templomot, melyet a Kálvária dombtetőn emeltek. Ebben az időben Kerepes János váradi püspök birtoka volt.

1544-ben a falu török hódoltsága alá került, és bár a török hadjáratok során életben maradt, 1596-ban a tatárdúlás során a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult.

1585-ből származik Kerepes, sőt egész Pest megye legrégebbi pecsétje, amely erős törzsű lombos fát ábrázol. A terület hosszú ideig lakatlan lett, majd 1690-es évektől ismét kezd benépesülni német és magyar telepesekkel. 1703-ban a Rákóczi-szabadságharc alatt a lakosság elmenekült és 1711-ben a Szatmári-béke évében Kerepes falu üresen állt, elhagyott volt. Az ekkor elkezdődött szervezett telepítési programok keretein belül néhány korábbi német család mellett új magyar, német és szlovák családok települtek ide. 1715-ben már 20, 1720-ban már 52 család élt itt. 1713-ból származik Kerepes legrégebbi épülete a váradi káptalan tiszttartó háza, mely karakteres tömegével, csonkakontyolt magas tetővel, és szépen formált barokk ablakrácsaival hívja fel magára a figyelmet.

A birtok 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába került, majd 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett.

1750-ben Kerepes bekerült az ország vérkeringésébe azzal, hogy a postakocsi egyik frekventált útvonalán feküdt. Egészen a vasút megépítéséig Pest és Gödöllő között Kerepes volt az első postakocsi állomás. 1900-ban a vasút vonala elérte a községet. Először gőzmozdony – ahogy a helybeliek nevezték, a “muki” húzta a vasúti kocsikat, majd 1911-ben már villamosított vonalon lehetett a fővárosba eljutni.

A Kálvária hegyen állt templomot a husziták építették, és itt volt az első temető s, amit a megmaradt síremlékek Bizonyítanak. 1719-ben kezdték a plébánián az anyakönyvet vezetni. 1911-2-ben a koronauradalom és a község lakosságának lelkes és hathatós támogatásával épült meg szecessziós stílusban a ma is használatban lévő, Szent Anna tiszteletére szentelt templom. Tornya felvidéki pártázatos reneszánsz formákat idézi.

II. világháború utáni időszakban jelentős fejlődésnek indult a falu. 1951-ben alakul meg az első termelőszövetkezet, munkalehetőséget biztosítva az itt lakók és az egyre nagyobb számban ide települők számára. A szövetkezet 1968-ban Szilasmenti MGTSZ néven egyesült a kistarcsai szövetkezettel. A gazdasági egyesülés után megkezdődött a közigazgatási egyesítés is, először 1973-ban a közös tanács létrehozásával. 1978-ban közigazgatásilag egyesítették a két községet Kerepestarcsa néven, majd 16 évi együttlét után 1995. január 1.-vel község szétválással ismét visszaállt a több száz éves állapot, azaz a két település KEREPES és KISTARCSA néven ismét önálló életét éli.

A falu szlovák jellegét és hagyományait 1950-es évek elejéig megtartotta. Ezután a lakosság száma a nagymértékű betelepülés hatására jelentősen megnőtt.

Elkészült 70 %-ban Szilasliget, Széphegy, Hollandia telep csatornázása, szilárd burkolatú utak épültek. Bővültek az óvodai férőhelyek a szilasligeti óvodaszárny átadásával és az iskolai is, épületszárny átadásával. Benzinkút, üzletsor, áruház, lakópark épült.

A település fejlődése ugrásszerűen megnőtt Bók Károly polgármestersége alatt. Az elkezdett arculatváltást és fejlesztési munkákat a jelenlegi Hivatalvezetés és Képviselő-testülete egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti ebben a ciklusban.

One thought on “100 éves lesz a Szent Anna templom

  1. Facsar Ferencné

    A templom csodálatosan szép. A mi esküvőnk is itt volt 1985 szeptember 28-án. A mai napig nagyon nagy boldogságban szeretetben élünk a férjemmel.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.