(Polgári Törvénykönyv: 1959. évi IV. tv. 623-635. §-ai)

A végrendelettel az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezik. Amennyiben az örökhagyó nem ír végrendeletet, az öröklésre a törvény szabályai irányadóak. Végrendelkezni csak személyesen lehet. A végrendeletnek három formája van: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, és szóbeli végrendelet. Tovább a folytatáshoz →

A tartási szerződés az idős, létfenntartásukra képtelen személyek ellátásának biztosításában játszik fontos szerepet azzal, hogy a gondozásra, ápolásra szoruló személyek szerződéses úton – ingatlanuk, vagy ingóságuk átruházása fejében – gondoskodhatnak saját maguk számára életük végéig a megfelelő ellátás és ápolás megteremtéséről. A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani (Ptk. 586. § (1) bekezdés). Tovább a folytatáshoz →

Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi (Ptk. 655. § (1) bekezdés). Az öröklési szerződés tehát egy olyan tartási vagy életjáradéki szerződés, ahol a tartás vagy életjáradék ellenértéke nem valamilyen vagyontárgy – az esetek többségében ingatlan – tulajdonjogának átruházása, hanem a teljes hagyaték vagy annak meghatározott része. Ugyanakkor lényeges különbség az, hogy a hagyaték tulajdonjogát az eltartó csak akkor szerzi meg, ha az örökhagyó meghal. Tovább a folytatáshoz →

A Ptk.  665. § (1) szerint: „Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.” Tovább a folytatáshoz →