A hittanos leánytábor beszámolója – 2004.

Június 28-án indult el 18 fős csapatunk, hogy birtokba vegye egy hétre a mátraszőlősi
táborhelyet a volt plébánia épületében.

Az idei elsőáldozók énekéről „Napsugár tábor”-nak neveztük magunkat, és azt hiszem méltók voltunk e fedőnév viseléséhez. A kislányokból áradtak a jótékony, szívet melengető sugarak, akár munkáról, akár szórakozásról volt is
szó. Az egymásra figyelés legjobb bizonyítéka, hogy a záró tábortűznél mindenki helyesen találta el, ki volt a hét folyamán az őrangyala, aki vigyázott rá.

Minden napnak megvolt a tervezett menete; kirándultunk a helyi Rákóczi kápolnához,
– Mátraverebély-Szentkútra, – és Hollókőre. A hosszabb gyalogos túrák mély nyomokat hagytak, mert a gyerekek versben is megemlékeztek róla. (egy csapatverseny alkalmával 4 soros verset kellett rögtönözni a tábori életünkről.) Tovább a folytatáshoz

A mátraszőlősi ministránstábor naplója – 2004.

A szervezések kezdetén a tavalyi táborunk résztvevőit szólítottam meg, alkalmat adva idén is arra, hogy akikkel talán nem találkozunk rendszeresen, azokkal is tovább alakulhasson, mélyülhessen a már eddig kialakult ismeretség, barátság.
Néhány szülővel és gyermekkel személyesen tudtam beszélni és feleleveníteni az előző táboraink élményeit, tanulságait. Sok gyerkőc  a szüleik elmondása alapján is nagyon várta, hogy táboroztatási hagyományainknak 2004-es fejezete is legyen.
Segítőtársamként is egy tapasztalt, több hasonló táboron részt vett két gyermekes szilasligeti barátomat kértem fel András atya egyetértésével. Tovább a folytatáshoz

Szokolyai családtábor 2004.

Kicsik és nagyok, másfél évestől 50 évesig ülik körül a szokolyai református konferenciatelep ebédlőjének az asztalait. Tíz család vállalkozó szellemű tagjai ők, akik négy napot töltenek együtt jókedvben, békességben. Vannak már közöttük mélyebb barátságok, de a négy nap alatt újak szövődnek, a nyitottság, a befogadás készsége ugyanis mindenkire jellemző.
Tovább a folytatáshoz