Majális 2004. május 31.

Nagy örömmel tudatjuk a kedves látogatóval, hogy a több száz képes gyűjteményünk első csokorja megtekinthető az Internetes fotóalbumunkban.

Megtekinteti a 2004 majálisán készült képeket, ha a képre kattint.

Egyházközségi majális a Bolnokán

A hely-és útkeresés jellemezte az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő egyházközségi majálist.

Az ég csatornái igen bőséges esőt zúdítottak a pünkösd körüli napokra, így a talaj annyira fellazult, hogy autóval nem lehetett megközelíteni a tábor tervezett helyét. Néhány vállalkozó szellemű társunk új eljutási módot próbált keresni, de a végén máshol kellett kialakítani az ebédkészítéshez a táborhelyet. A bőséges égi áldás a reggeli szentmise után a gyalogtúrára vállalkozók elszánt csoportját igazi sárdagonyázással ajándékozta meg. De a ragyogó napsütés, az akácillattal teli friss levegő minden nehézségért kárpótolt.

Mivel a résztvevők jelentős része gyermek volt, számukra különböző feladatokkal készültek a szervezők. Amíg a felnőttek az ebéd elkészítésével voltak elfoglalva, addig a gyerekek csoportokba osztva az erdőben keresték a számukra kijelölt utat. S ez nem is bizonyult mindenki számára olyan könnyű feladatnak, mert egy félreérthető utasítás talányát is meg kellett fejteni közben. Volt akiket ez sem tántorított el a kitűzött céltól, voltak akik más úton próbálkoztak, voltak akik a biztos visszautat választották.

A fáradtság, a szomjúság, az éhség azonban mindenkit elvezetett a végén az illatozó bográcsig, ahol finom paprikás-krumpli várta őket.

A nagyobbak akadályversenye közben a kisebbek Mónika néni vezetésével játszhattak. A kötélhúzás az idén sem maradt el. Fiúk, lányok, kicsik, nagyok mérték össze az erejüket.

Ebéd után csoportos „Mindent vagy semmit” játék következett. Megint rácsodálkozhattunk, milyen szerteágazó ismeretekkel bírnak a családok fiatalabb és idősebb tagjai egyaránt. A liturgia, a színek, a bibliai helyszínek, idézetek, de még a Bibliához kapcsolható állat-és növényvilág is terítékre került.

A szellemi felfrissülés után különösen a nagyobb fiúk már türelmetlenül várták a számháború kezdetét. Jól kidolgozott stratégiát találtak ki mind a támadás, mind a védekezés területére. A számháború alatt folyt már a tombolajegyek árusítása, hiszen az egyik legjobban várt pillanat minden évben a tombolák húzása. Ebben mindig az a szép, hogy örülhetünk a másik szerencséjének, de azt sem bánjuk, ha mi kapjuk meg az általunk óhajtott tárgyat.

Isten jelenlétével, szeretetével átfogta ezt a napot. Tiszta szívből énekeltük az őt dicsőítő énekeket. Hálát és köszönetet éreztünk a lelkünkben. A Szentlélek megajándékozott bennünket ezen a napon is, hiszen az Ő segítségével tudtuk megoldani a felmerülő nehézségeket.

Május 31-e igazi pünkösdöt jelentett a számunkra.

Asztalos család

(Lépcsők 2004. júliusi száma)